Tündérek nyomában 1. rész
Kategória: Tündérek ösvényén, Tündérvilág
Induljunk el a tündérek nyomába! Az első utunk az erdőbe vezessen! Képzeletbeli utazásra hívlak, bár valós megtapasztalásokon alapul. Hátha kedvet csinálok arra, hogy másként nézzetek az erdő lényeire, magára az erdőre. Akinek meg ismerős ez az érzés, neki a megerősítés és azonosulás élményét ajánlom fel egy kicsinyke időre.
Az erdőbe sokféle út vezet. Most úgy lépek át az erdő kapuján, mint, aki tündérlesre indul. Szándékom tiszta és szívbőljövő. S ha az erdei utamnak van szíve (bár ez igaz minden utunkra) a tündérek már messziről érzékelik jelenlétemet. Étertestük érzékeli és kapcsolatba kerül az én éter testemmel és finoman “beszkennelik” jelenlétemet. Az erdőt egy csodálatos élő közösségnek tekintem, ahol, ha az Észember és a Pénzorientáltember nem teszi be a lábát, akkor tökéletes egyensúlyra és harmóniára törekvő egy-ségbe csöppenünk. Az egészséges erdőben különböző fajtájú és korú növények élnek szoros kapcsolatban egymással és közösséget alkotnak a bennük élő állatvilággal, és olykor-egykor az emberekkel is. Megérkezem az erdő kapujához. Hol található a kapu és mi is az? Általában az erdő szélén az emberlakta területtől nem messze helyezkedik el. Hogyan is érzékelhetem meg a kaput? Olyan érzés, mintha egy képzeletbeli hártya vagy energia buborékot érzékelnél és finoman közelítve megéreznéd a buborék szélét. Többnyire ez egy 1-2 méteres sáv, ami jól érzékelhető. Megváltozik a hely atmoszférája. A legtöbben megérzik, hogy -“most léptem át az erdő kapuján”. Olykor a növényvilág is jelzi ezeket a kapukat. Az út felett átívelnek ágak, indák. Itt egy picit mindig megállok, és az erdő kapujában köszöntöm az erdőt, az erdő szellemi létezőjét, Déváját és valamennyi tüneménylényét. Vendégségbe jövök, illik hát illendően köszönnöm. Szeretem kifejezni utam célját és, ha szeretnék valamit megtapasztalni, kérem segítségüket. Megpróbálok csöndben haladni az ösvényen, kezdetben gondolatom még cikázik a világi dolgoktól, majd elcsendesítem az elmémet is. Akkor elkezdem figyelni az erdőt! És az erdő el kezd figyelni engem!
