Tiszta Forrás

Nagyboldogasszony napjához tartozó szép és hasznos szokás a gyógynövények gyűjtése. Ne mulasszuk el mi sem, ha lehetőségünk van rá! A körülöttünk élő növények segítenek bennünket, ha szeretettel és odafigyeléssel közeledünk feléjük. Minden bajunkra, bánatunkra ott van a segítség bennük. Fűben, fában orvosság, ahogy szoktuk mondani. Jól jön megelőzésre és gyógyulásra a füvek és virágok csodálatos ereje.

Milyen üzenetet hagytak ránk elődeink?

E napon Szeged környékén  úgy mondták, hogy “nagyboldogasszonyi füvet” mennek szedni (napraforgót, ökörfarkkórót, csomborkát – Tápén olajágat). Három nap és három éjjel, hogy a Nap fénye és a Hold ereje átjárja, kint tartották a háztetőn. Az ilyenkor szedett növénynek különleges erőt tulajdonítottak:

• új pár ágyába tették
• csecsemő bölcsőjébe
• halottak mellé
• új ház építésénél a küszöb alá
• használták hideglelésnél
• gyógyító főzetével borogattak, lemostak
• maguknál hordták minden bajtól megvédett

Az Őrségben koszorút kötöttek az e napon szedett virágokból,s az oltárra helyezték. Vízkeresztkor a füstjével végigtisztították a házat, majd a füstje felé tartották a talpaikat, hogy minden nyavalyától távol tartsák magukat, s közben imádkoztak.

Egyes vidékeken hét, kilenc virágból kötötték a koszorú. Van ahol 77 félét említenek a források, de mindig páratlan számút. Ezek a növények mind gyógyító füvek, virágok, varázsnövények vagy neveikben hordozzák Boldogasszonyunk, Mária nevét.

Általánosan elterjedt szokás volt, hogy virágáldást, virágszentelést tartottak ezen a napon. A szentelt virágokat különböző dolgokra, alkalmakkor használták:

• szentelt virággal füstöltek a halott mellett
• sírra tettek belőle
• szülő nő (Boldogasszony ágya) ágyát szirmaival hintették- milyen szép lehet virágszirmokkal ékesített ágyban szülni és megszületni:)
• vetőgabonába tették a szirmait
• párna alá tették – szemverés ellen, boszorkányok ellen
• ablakba, ajtó fölé tették
• gerendára tűzték
• villámláskor, mennydörgéskor szentelt gyertya lángjánál füstölték
• jelenléte megvéd a tűztől, a villámcsapástól
• betegeknek tea készült belőle, borogatás, lemosó főzet
• rontás ellen kiváló
• leginkább a sublótban, ládafiában tartották a szentelt gyertya mellett

Nagyon sok gyógyító fűnek, virágnak adták Boldogasszony vagy Szűz Mária nevét( a teljesség igénye nélkül):

• Boldogasszony mentája (csomborka, Mentha pulegium)
• Boldogasszony szilvája (nyári szilva)
• Boldogasszony ága (Boróka)
• Boldogasszony papucsa Mária cipője, Mária cipellője( Cypripedium calceolus)
• Boldogasszony tövise vagy káposztája,Máriatövis  (Silybum marianum))
• Boldogasszony tenyere (Chrysanthemum balsamite; Tanacetum balsamita)
• Boldogasszony palástja (Palástfű – Alchemilla)
• Boldogasszony haja (Aranka, Cuscuta)
• Boldogasszony füve (Szeplőlapú – Cerinthe))
• Boldogasszony rózsája (kövirózsa – Sempervivum)
• Boldogasszony rózsája (Bársonyos kakukkfűszegfű- Lychis coronaria)
• Mária könnye (rezgőfű, Briza Media)
• Mária füve, Máriafű (hegyi árnika – Arnica montana)
• Mária tenyere (Bergenia cordifolia és a Hosta félék)
• Márialevél (Tanacetum balsamita)
• Mária ágyszalmája ( Orbáncfű – Hypericum perforatum)
• Máriavirág (Füzérajak – Physostegia verginiana
• Mária-harangvirág (Campanula medium)

Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony közötti időszakban a gyökerek, levelek, virágok titokzatos  gyógyító erővel bírnak. Áldást hoznak mindenkire, aki erejüket magához veszi. Örömteli gyűjtögetést kívánok!