Tiszta Forrás

“Szentolvasót imádkoztunk,

Máriához fohászkodtunk

Kérve kértük Szűzanyánkat

Hallgassa meg hű imánkat.

Szentolvasót mikor mondtuk

Máriának fűzért fontunk

Fonogattuk koszorúnkat

Rózsafüzért Asszonyunknak.

Imádságunk koszorúzza

Őt, aki a legszebb rózsa

Égi bimbót hajtott nékünk

Benne nyílt ki üdvösségünk” Máriás ének

A rózsafüzér (szentolvasó) máriás ájtatosság a legismertebb és legkedveltebb imádság a keresztény világban.

• 2002. októberétől 2003. októberéig II. János pápa Rózsafüzér évét hirdette meg.
• A rózsafüzér esszenciája az evangéliumnak.
• Egy meditatív imádság folyam, melyben az imádkozó közvetlen kapcsolatba kerül Jézussal, Máriával.
•  A rózsafüzér ima egy különleges ima, egyik ereje abban rejlik, hogy többen egy időben imádkozzák.
• A Boldogságos Szűz köszöntésére szolgál.
• A rózsa az öröm jele a középkorban.
• Mária kedvelt virága a rózsa, a magyar imák kedvelt motívuma.
• Szűz Máriának rózsakertje (rosarium).
• Az első rózsafüzért a legenda úgy tartja számon, hogy rózsaszirmokból sodorták.

Több eredet is szóba jöhet a rózsafüzérrel kapcsolatban.

• Egyes kutatások a sivatagi szerzetesekig eredeztetik a rózsafüzért, akik kavicskupacok segítségével számlálták imáikat.
• Remete Szent Antalról tudjuk, hogy csomózott zsinórja volt, amit imádkozásainál használt.
• A korai kereszténység még elutasítja a pogány eredet miatt a rózsa szimbolikát, de a későbbiekben mégis elfogadásra kerül.
• Szent Domonkos nevéhez és a Domonkosokhoz fűződik az egyik eredet. Szent Domonkos kapta az üzenetet az Égiektől, hogy a Miatyánk helyett az Üdvözlégyet imádkozzák a szerzetesek 150 -szer. Vagyis az 1400-as években a rózsafüzér 150 Üdvözlégy imádkozásából állt.
• A titkok beleszövése karthauzi Esseni Adolf nevéhez fűződik.
• Az 1460-as évek végén meg is alapítják a domonkos szerzetesek a Rózsafüzér Társaságot. Ekkor még a mai Üdvözlégy első felét imádkozták, a második része az 1500-as években tevődött hozzá.
• A XVI. századi tridenti zsinatban került változtatásra a domonkosok által mondott Rózsafüzér. 15 titokra csökkent az 50, 150 titok. Valamint az 5 tizedet megelőző 3 Üdvözlégy is itt került beiktatásra.
• Valószínűleg Porosz Domonkos nevezte el Mária rózsakoszorújának.
• 1496, Kolozsvár, első magyar rózsafüzér-társulat.
• Dürer 1506-os festménye A rózsafüzér ünnepe címet viseli.
• A rózsafüzért először egy 1520-as pápai bulla nevezi „rosario”-nak.
• Magyarra németből fordítják a XVI. században.
• Minimum 150 fajtája ismert. A rózsafüzér a XVII. századra szentelménnyé válik, megjelenik, mint öltözék kiegészítő.
• 1917. október 13-án Fatime-ben Szűz Mária, mint Rózsafüzér Királynője jelenik meg és kérte, hogy a rózsafüzért naponta imádkozzuk.
• Lourdes-ban Bernadettet Szűz Mária a rózsafüzér imádkozására tanította.
• A gyakorlatban élő rózsafüzéreket sokszor pápai rendelkezések tették még elfogadottabbakká. Pl. II: János Pál által kihirdetett Világosság titkai megegyezett a csíki rózsafüzér titkaival.
• A Győzedelmes Boldogasszony ünnepét XXIII. János keresztelte át Rózsafüzér Királynéja ünnepére 1960-ban.

• Imáink, mint spirituális rózsák, melyből rózsakoszorút fonunk Máriának, s Ő viszonzás képpen rózsából font koszorút tesz fejünkre.

„A Boldogságos Szűz Mária ezekben a végső időkben, melyekben mi élünk, a rózsafüzér imádságnak új hatékonyságot adott: nincs olyan probléma, bármily nehéz is legyen, világi vagy mindenekelőtt lelki, saját személyes életünkre, családunkéra, a világ vagy a szerzetesrendek családjaira vagy a népek és nemzetek életére vonatkozó; nincs semmilyen probléma – mégegyszer mondom –, bármily nehéz is, melyet a rózsafüzér imádkozásával ne tudnánk megoldani. A szentolvasóval fogjuk magunkat megmenteni, megszentelni, vele fogjuk Urunkat vigasztalni és számtalan lélek üdvözülését elérni” (Pater Fuentes 1957. december 26-i interjúja a Fatima-i Lucia nővérrel).